Macskaleukózis (FeLV)

Mi az a macskaleukózis vírus?

A macska leukémia vírus ( másnéven FeLV) a cicák egyik leggyakoribb vírusfertőzése. A FeLV vírust négy alcsoportra oszthatjuk. FeLV - A, FeLV - B, FeLV - C, FeLV - T. 

• FeLV A magát a macskaleucosit terjeszti, megtelepszik az immunrendszer sejtjeinek valamint a vérsejtek a belsejében,
• FeLV B mutáció felelős a limfóma és leukémia kialakulásáért,
• FeLV C mutáció felelős a nem regenerálódó vérszegénység kialakulásáért,
• FeLV T mutáció felelős az immunrendszer súlyos legyengítéséért.

A FeLV A vírus okozza a fertőzést. A másik három alcsoport a sejten belüli mutáció illetve átalakulás révén jöhet létre, önmagában nem fertőz.  

A FeLV B vírussal fertőzött sejtek számától és azok elhelyezkedésétől függően a daganatok különféle szervekben, szövetekben alakulhatnak ki. Leggyakrabban a fehérvérsejtek daganatos megbetegedése következik be, más néven limfoma vagy limfosarcoma alakul ki.

A FeLV C fertőzöttség velejárója az egyre súlyosbodó és végül életveszélyessé váló vérszegénység kialakulása is. Ezek mellett a koraellés, súlyos bélgyulladás (hasmenés), idegrendszeri és szembetegségek is összefüggésbe hozhatók a leukémia vírussal.

A FeLV T Sok cicában az immunrendszer gyengülése a fertőzöttség első tünete. Ebben az esetben megfigyelhető, hogy a cica gyakrabban betegszik meg különféle fertőző betegségekben, mivel az immunrendszer nem képes megfelelően ellátni a feladatát: megvédeni a szervezetet a kórokozóktól.

A vírus saját génállománya beépül a megtámadott sejt DNS-ébe. Ez a folyamat az érintett sejt génállomány változását valamint annak a halálát okozhatja, amikor is vírusok szabadulnak ki a sejtekből a vérkeringésbe. Nem ritka, hogy ez a folyamat csak évekkel a fertőzés bekövetkezése után alakul ki.

A macska leukémia vírus kizárólag a macskafélék családjába tartozó fajokat betegíti meg, tehát sem más állatokra, sem az emberre nem veszélyes!

A fertőzöttség sajnos világszerte elterjedt. Általánosságban a szabadba kijáró és/vagy kijáró cicák-10%-hordozza a vírust. Ez a arány területenként, a kóbor cicák számától, tartási módjuktól függően persze jelentősen eltérhet. A kóborló és verekedő, nem ivartalanított kandúrok sokkal jelentősebb kockázatnak vannak kitéve! A fertőzöttség mértékét nagyban befolyásolja a cicák életvitele is. Gyakrabban fordul elő a betegség, egymással sokat érintkező, kóbor, valamint kijárós cicák között. Ennek megfelelően az előfordulási gyakoriság jóval kisebb a csak lakásban tartott, más, fertőzést terjeszthető cicákkal nem érintkezők esetében. 

Hogyan terjed a macskaleukózis?

A fertőzés terjedésének legfontosabb közvetítője a nyál. A nyálon kívül a vér, orrváladék, széklet, tej, vizelet is fertőzési forrás lehet. Az előzőek ismeretében a fertőzés cicák közti közvetlen érintkezéssel jön létre. Szerencsére a vírus nagyon érzékeny, így a külvilágra kerülve csak néhány óráig marad életben. Azonban szobahőmérsékleten, nedves, párás környezetben napokig esetleg hetekig fertőzőképes maradhat. 

A fertőzés átadásának legvalószínűbb módjai a következők:

• Macskák közti verekedés,harapás
• Egymás tisztogatása
• Közös etető- itatótál
• Közös alom használata
• Fedeztetés

A fertőzés terjedésének egyik kiemelt fontosságú útja a magzati korban történő fertőződés is. Ha az anya hordozza a vírust, nagy valószínűséggel átadja azt a születő kiscicák mindegyikének.  A vemhes állatoktól az utódok is fertőződnek már az anyaméhben vagy szoptatáskor a tejjel. Lehetséges, hogy a méhben fertőződő embrió a vírusfertőzés következtében felszívódik, és így az állattulajdonos nem is szerez tudomást arról, hogy macskája vemhes volt. Ezenkívül az is előfordulhat, hogy a fertőzött magzatokat az anyaállat elvetéli vagy a kölykök röviddel megszületésük után pusztulnak el. Ritkán a fertőzött kölyök megéri a kifejlett kort és hordozni fogja a betegséget.

Mi történik, ha a cicám fertőződik a vírussal?

Nagymértékben függ a cica immunállapotától. Nem minden fertőzött cicán alakulnak ki a betegség tünetei. Sokszor évekig teljesen tünetmentes lehet a cica. A vírussal találkozó cicák hozzávetőleg 30%-ban a fertőződés következtében kialakuló immunválasz hatására a vírus eltűnik a szervezetből. A fennmaradó 70%-ban az immunrendszernek nem sikerül megszabadulnia a kórokozótól, a vírus végleg megtelepszik a szervezetben. Ebben az esetben sajnos számítani lehet a későbbiekben a betegség kialakulására és arra, hogy a cica előbb-utóbb üríteni fogja a kórokozókat, fertőzési forrást jelentve a többi cicára nézve.

Hogyan lehet megállapítani, hogy a cicám fertőzött-e a leukózis vírussal?

Az, hogy milyen tüneteket vagy betegséget okoz macskánkban a vírus, függ a cica genetikai állományától, az immunstátuszától és az életkorától, és attól is, hogy milyen a vírus patogenitása (megbetegítő képessége), mennyi vírus jutott be a szervezetébe, milyen a vírus típusa.  

• Amennyiben a módosult vírusok kijutottak a sejtekből-tehát aktív fázisban van a fertőzés, akkor pár csepp vérből gyorsteszt  segítségével kimutatható a fertőzés.
• Amennyiben a vírusok nem jutottak ki a sejtből, -inaktív fázisban van a fertőzés-akkor a gyorsteszt nem működik. Ilyenkor a laboratóriumi vérteszt, provírus PCR vizsgálat tudja kimutatni a fertőzést.
• 6 hónapos kor körül ideális a tesztek elvégzése mert pl. egy 4 hónapos kor alatti kölyköknél lehet még az anyai ellenanyag jelenléte miatt is tévesen pozitív a teszt.
  

A tesztek elvégzése általában nem igényel nagy beavatkozást, mindössze pár csepp vérre van szükség hozzájuk. A levett vért gyorsteszttel a helyszínen, a PCR tesztet pedig a laboratóriumba továbbítva vizsgálák. Az eredmények a teszt típusától függően változnak, a gyorsteszt negyed óra, a PCR teszt 1-2 nap múlva várhatók. Léteznek az ún. kombinált tesztek is, melyek nem csak leukózis, hanem FIV  fertőzöttség felderítésére is alkalmasak. 

Tehát a fentiek alapján, a gyorsteszttel nem mindig mutatható ki megbízhatóan a macska leukózis, csak ha a fertőzés aktív állapotban van.

Tünetek : Az esetek egy részében a fertőzött macskák semmilyen tünetet nem mutatnak, de a társaikat mégis képesek megfertőzni. Ha a betegség észlelhető tünetekben is megmutatkozik, akkor a következő jeleket figyelhetjük meg:

• súlyveszteség,
• gyengeség,
• láz,
• dehidráció (a szervezet folyadékvesztéses állapota),
• felső légúti gyulladás,
• kötőhártya-gyulladás,
• hasmenés,
• szájbeli fekélyek,
• súlyos ínygyulladás,
• bőralatti tályogok és nyirokcsomó-megnagyobbodás.

Meggyógyítható-e a fertőzött vagy beteg cica?

Mivel a betegség gyógyítására jelenleg még nincs mód, legfontosabb a megelőzés. Nincs olyan gyógykezelés, melynek segítségével a szervezetben lévő vírus elpusztítható. Szerencsére sok esetben a beteg cicák tüneti gyógykezeléssel azaz immunerősítéssel, esetlegesen a kialakuló másodlagos fertőzések, egyéb kapcsolódó betegségek gyógyítása céljából alkalmazott gyógykezeléssel, hosszú ideig jó egészségi állapotban tarthatók, és megfelelő odafigyeléssel, rendszeres kontrollal hosszú ideig élhetnek.

Hogyan előzhető meg a cica fertőződése a leukózis vírussal?

Többféle oltóanyag is rendelkezésre áll a betegség megelőzése céljából. Használatuk minden olyan cica esetében javasolt, amely más macskákkal érintkezhet. Kijárós cicák,cicamentők saját cicái,ideiglenes cicabefogadók, macskatenyésztők. Mint a legtöbb esetben, a leukémia elleni első oltást is három hét elteltével meg kell ismételni, majd évenkénti emlékeztető oltás javasolt, hogy a cica védettségét egész élete során fenntarthassuk. Elérhetők a leukózissal is kombinált vakcinák.

Támogató (palliatív) kezelés

A fertőzött egyedből a vírust kiirtani semmilyen kezeléssel nem lehet. 

A támogató (palliatív) kezelés módját sok tényező befolyásolja, mint pl.: az állat kora, immunrendszerének erőssége és az egyéb esetlegesen fennálló betegségek.
A kezelésre használt szerek két fő csoportba sorolhatók. Az egyikbe az immunerősítők tartoznak, amelyek az immunrendszer működését segítik elő a kórokozók elleni harcban. A másik csoportba tartozó antivirális szerek a vírusok sokszorozódását gátolják.
A kezelések hetekig tartó injekciós vagy otthon, szájon át alkalmazott kezelések is lehetnek.
A támogató terápia része az infúziós folyadékpótlás, amely a szervezet folyadékveszteségét csökkenti. 

Általános irányelvként elmondható, hogy több macskás háztartások esetén a fertőzött egyedet izoláltan kell tartani. A vírus ürítése a nyálmirigyen keresztül történik, így akár egymás tisztogatásával, táplálkozás útján (táplálék megosztásával, közös tál használatával), valamint verekedés közben is fertőzheti a többieket. A háztartás többi macskáját is le kell tesztelni FeLV-re. A fertőzött állatot szigorúan lakásban kell tartani, ezzel megelőzve más macskákkal való érintkezésüket, valamint így csökkentve a másodlagos fertőzések kialakulásának esélyét.  

Szükséges lehet az oltások (FPV, FHV [Feline herpesvirus], és FCV [Feline calicivirus]) gyakoribb ismétlése is, mert az immuszuppresszív állapot miatt az állat nem képes adekvát immunválasz kialakítására. A FeLV-pozitív macskáknál a másodlagos kórképek kezelésekor intenzívebb és hosszabb terápia szükséges.

Emellett a kiváló minőségű táplálás is alapvető jelentőségű. A másodlagosan jelentkező fertőzéseket is kezelni kell. Táplálásuk nagy odafigyelést igényel. Kerülendő a nyers hús, tojás, pasztörizálatlan tej, mivel ezek adása a táplálék eredetű bakteriális és parazitás megbetegedések kockázatát jelentősen növeli.Ha az állat daganatos elváltozást mutat, kemoterápia is alkalmazható. 

Azonban mindenfajta kezelés ellenére, a betegség tünetei bármikor újra megjelenhetnek és a vírust az állat szervezetéből végleg eltüntetni nem lehet. 

A macska omega-interferon enyhítheti a klinikai tüneteket és meghosszabbíthatja a túlélési időt. Az AZT (azido-timidin) is használható, de mellékhatások előfordulhatnak.

Ajánlott félévente ellátogatni az állatorvoshoz ellenőrző vizsgálatok céljából. 

Az oldalon olvasható információk tájékoztató jellegűek, semmiképpen sem helyettesítik az állatorvosi diagnózist és kezelést!

Források : palavet.hu , allatorvos.net , abcdcatvets.org, kapuvariallatorvos.hu, Borsodi Anna diplomamunka 2018, kisallatorvos.hu